Szeptember 8-án nyilvánosságra kerültek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei. A közzétett adatok nem túl biztatóak, ugyanakkor rendkívül elgondolkodtatóak, hiszen újabb kérdéseket vetnek fel a romániai oktatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban.

De mi is pontosan a PISA-felmérés, és miért fontos odafigyelnünk az eredményeire?

A PISA (Programme for International Student Assessment) egy olyan nemzetközi vizsgálat, amely a 15 éves korú diákok képességeit térképezi fel. Fontos kiemelni, hogy ez a teszt nem a lexikális ismereteket méri, hanem azt vizsgálja, hogy a fiatalok mennyire képesek az iskolában tanultakat a mindennapokban, gyakorlati problémák megoldása során alkalmazni. A mérés három fő kompetenciaterületre terjed ki: matematikára, szövegértésre és természettudományokra, amelyeket újabban egy digitális problémamegoldó modullal is kiegészítettek.

A PISA-teszt egy 1-től 6-ig terjedő skálán határozza meg a kompetenciaszinteket. A 2-es szint jelenti azt az alaptudást, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a diákok a mindennapi életben boldogulni tudjanak. Akik ez alatt teljesítenek, azokat a közbeszéd funkcionális analfabétának nevezi: ők bár technikailag tudnak olvasni és számolni, nem értik meg egy egyszerű szöveg lényegét, vagy éppen nem képesek elvégezni egy alapvető, gyakorlati számítást. 

A felmérést rendszerint háromévente végzik el, így most a legutóbbi, 2025-ös tesztelés eredményeibe nyerhetünk betekintést. Az adatok szerint matematikából a diákok 52 százaléka teljesített az elvárt alapszint alatt, szövegértésből az alulteljesítők aránya 48 százalékra nőtt, míg a természettudományok terén 46 százalékos a lemaradás. Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy Romániában a funkcionális analfabetizmus mértéke megközelíti az 50 százalékot. 

Európai uniós viszonylatban Románia a rangsor végén rekedt. Globális szinten, az átlageredményeket tekintve a 91 résztvevő ország és régió közül természettudományokból az 55., szövegértésből az 53., matematikából pedig a 48. helyet foglaljuk el. 

 

De hogyan befolyásolhatják ezek az eredmények a mindennapjainkat, nem utolsósorban pedig a jövőnket? 

Egy olyan társadalom, ahol a jövő munkavállalóinak fele funkcionális analfabéta, gazdaságilag versenyképtelenné válik, ami elmaradó befektetésekhez és alacsonyabb bérekhez vezethet. A probléma emellett komoly egyéni kiszolgáltatottságot is okozhat: aki nem ért meg egy munkaszerződést vagy egy betegtájékoztatót, az jelentős hátrányba kerül a mindennapok során is. 

Bár a számok ijesztőek lehetnek, fontos tisztáznunk, hogy ezek az eredmények nem a romániai diákok képességeinek vagy intelligenciájának hiányát tükrözik, sokkal inkább egy elavult oktatási rendszer tünetei. Egy olyan rendszeré, amely a képességek fejlesztése és a megfelelő készségek kialakítása helyett túl sokáig ragaszkodott pusztán a lexikális tudás átadásához. A helyzetet pedig csak tovább súlyosbítják a régiók és társadalmi rétegek között húzódó egyenlőtlenségek. 

Bár az alacsony PISA-eredmények okai összetettek, a legtöbb oktatási szakember egyetért abban, hogy a helyzet javításához elsősorban szemléletváltásra lenne szükség. A lexikális tudásra épülő, egységesített oktatás mellett egyre nagyobb teret kellene kapnia a személyre szabott tanulásnak is. A cél nem a vizsgák puszta túlélése vagy a tankönyvek hibátlan felmondása kellene, hogy legyen, sokkal fontosabb, hogy a diákok felismerjék az összefüggéseket, és gyakorlati szinten is alkalmazni tudják mindazt, amit megtanultak. 

Bár a nagy rendszerek lassan mozdulnak, már a kis lépések is jelentős változásokat eredményezhetnek. A Cassinél pontosan ebben a szellemiségben dolgozunk. A végső célunk nem az, hogy a tanulókat pusztán csak a következő dolgozatra vagy az országos vizsgákra készítsük fel, hanem arra törekszünk, hogy minden tanulót a saját szükségleteihez mérten, a számára leghatékonyabb módszerekkel támogassunk.

Eddigi tapasztalataink alapján már megbizonyosodtunk arról, hogy a megfelelő motiváció kialakításával, az elméleti és a gyakorlati tudás kiegyensúlyozásával a diákokkal valóban meg lehet szerettetni a tanulást. Hiszen, ha a tanulók olyan tudással gazdagodnak, amelynek ténylegesen hasznát vehetik, a tanulás iránti belső motivációjuk szinte magától kialakul. 

Hisszük, hogy a személyre szabott figyelem nemcsak a diákjaink mindennapjait teszi könnyebbé, hanem pozitív példaként más pedagógusokat, szülőket és intézményeket is inspirálhatunk a változásra és a fejlődésre.  

 

Keresztessi Csilla