Pedagógus szemmel a tanévzárás felér egy szilveszteri koccintással – ezzel búcsúztatjuk a 2025–2026-os tanévet. Ilyenkor óhatatlanul nosztalgikus hangulatba kerülünk, és jólesik visszatekinteni az elmúlt hónapok örömeire, sikereire vagy éppen közösen leküzdött kihívásaira.

Számunkra ez az év minden szempontból a megújulásról és a növekedésről szólt. Bővült a csapatunk, új irodákat nyitottunk, és minden eddiginél több diákkal dolgozhattunk együtt. A valódi fejlődés azonban nem a statisztikákban mérhető. Nekünk a számoknál sokkal többet jelent, hogy hozzájárulhattunk diákjaink szellemi gyarapodásához és tanulmányi eredményeik javulásához. Ráadásul ez a folyamat sosem egyirányú: nemcsak mi tanítottuk a hozzánk fordulókat, hanem mellettük, az ő társaságukban mi magunk is folyamatosan tanultunk és fejlődtünk.

A Cassininél nem csupán abban hiszünk, hogy a legkiválóbb oktatókat kell biztosítanunk, hanem abban is, hogy egy diák is lehet a tanár legjobb mestere. Hogy mi mindent tanultunk tőlük idén? Türelmet, kölcsönös elfogadást, játékosságot, életörömöt, elhivatottságot, szorgalmat, kitartást – és megannyi friss, új nézőpontot.

Az elmúlt tanévben diákjaink sorra tették le a sikeres nyelvvizsgákat, remekeltek a tanulmányi versenyeken, nem utolsósorban pedig kiválóan teljesítettek a képességvizsgán, és az érettségi akadályait is sikeresen megugrották. De vajon tényleg a vizsgaeredmény a végső cél? Bár a felszínről úgy tűnhet, a mi küldetésünk ennél mélyebbre mutat. Hogy miért érdemes diákként és tanárként is a Cassini közösségéhez tartozni? Pontosan azokért a pillanatokért, amikor ehhez hasonlókat hallunk tőlük:

Becsülendő a hihetetlen segítőkészség, reszponzivitás és tág tudás, amivel a tanárom rendelkezik.

Nagyon jók az órák, sokat megértettem belőlük.

Magabiztosabb vagyok a románnal:)

Nagyon sokat segített nekem ez a pár hónap az érettségire való felkészülésben.Most már sokkal magabiztosabban fogok megjelenni a vizsgán hála a sok segítségnek.

Nagyon értékelem a rengeteg megemlített érdekességet és a beleadó segítségnyújtást, bármikor amikor szükségem volt.

Szeptembertől ismét megkeresném a tanár úrat, hogy a továbbiakban is a román kommunikációm fejlesztésére koncentráljunk.

Mindig jók voltak a tanár úrral az órák, szerettem, ha megdicsért.

A legbüszkébb akkor voltam, amikor magamtól meg tudtam oldani a feladatokat helyesen és az első tételt tökéletesre csináltam.

Már kezdem érteni a nyelvet.

A tételeket már könnyebben megértem és megoldom önállóan.

Sikerült egy régóta gyakorolt dalt szépen elénekelnem.

Megértettem és önállóan is használni tudtam a képleteket.

Az osztályból én értettem legjobban a tananyagot.

Elértem azt, hogy meg tudtam írni egy nehéz programot egyedül.

Szinte folyékonyan beszéltem románul az adott témáról.

Tehetséges diákjaink szavai magukért beszélnek. Ezekért a pillanatokért dolgozunk majd együtt, fáradtságot nem kímélve a következő tanévben is. Veletek, értetek – a tudás érdekében.

 

Keresztessi Csilla